Hol, miért gyakori a munkaerő-kölcsönzés?

munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy egy szükségben lévő cég könnyen és gyorsan bérelhet valamilyen specifikus munkaerőt meghatározott időre, miközben az általános munkaerő felvétellel kapcsolatos procedúrát nem kell „végig zongoráznia”. Egy ilyen megállapodással a cégek rengeteg időt, energiát és végeredményben pénzt takaríthatnak meg.

Kellő egyeztetés és figyelmesség esetén a rizikótól sem kell tartani. A munkaerő-kölcsönzés a másik oldal számára is több szempontból kedvező: a kreatív, szabadúszó beállítottságú munkavállalóknak nem kell hosszú távon elköteleződniük, hanem projekt jelleggel végezhetik pontosan azt a munkakört, amire specializálódtak. Ezért ráadásul rendszerint magasabb bért kapnak, mint egy határozatlan idejű szerződés esetén. Végül azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek is meglehetősen jól járnak, ha a marketing és a szolgáltatás-menedzsment területén professzionális munkát végeznek. Mára már több iparágban is bevett dolognak számít a kölcsönzés, de vajon melyek ezek a területek?

A munkaerő-kölcsönzésnek kimondottan az üzleti szférában van relevanciája, ezáltal számottevő kereslete. Az állami szektornak a struktúrája és a munkamegosztása általában jóval merevebb, így kevéssé jöhet szóba a munkaerő-kölcsönzés. Talán az olyan stratégiai területeken, mint a biztonságpolitika, hadviselés és némely fejlesztési politika fordul elő a kölcsönzés. A harmadik, avagy civil szféra pedig a non-profit szervezetek, az önszerveződés világa, ahol a professzionális munkaszervezés eleve nem annyira jellemző a társadalmi munkavégzés prioritása miatt. Az üzleti szférán belül az innovatív és piackövető profilú cégek veszik igénybe leggyakrabban a munkaerő-kölcsönzést. Ide tartozik például az IT, a high-tech szektor és a különféle piacvezető pénzügyi vállalatok.

Ajánlott cikkek